Fogjunk össze újra kedvesem,
szerelmünk éljen újra hevesen.
Szeretni nem feledtél el? Hol a másik feled?
Boldogok a perceid nélkülem?

Bennem ég a vágy mosolyod után,
szomorúnak látni jobb talán?
Szerelmünk kulcsa elzárva egymás szívében.

Ború felhők gyűltek szerelmünk mezején,
de ne aggódj, testemmel megvédlek én.
Óvva minden perced, felhőket elhajtom,
Boldogan fekszünk majd a fűben egy szép hajnalon.

Elmúltak-e az idők mikor szeretni lehet?
Ennyi volt mit adhattunk szeretet?
Fel kell állnunk egymás karon ragadva,
megölelni és forrón csókolva újra.

Hisz mi igaz szerelemmel szeretünk,
Mi kell még ennél több?
Adni, adni, adni engedj könyörgöm.
A könnyek cseppjeit felszárítja a nap,
Elment a zivatar, bújj elő életem,
Szerelmed rád vár, kérlel téged,
nyisd ki szemed, Ő szeret Téged!

Nem vagyok költő alkat. Nincs bennem készség verset, novellát írni. Amit írok, azt csak szívből és szeretetből teszem.