Éjszakánként gondolatod hol jár?
A harag erdejében vagy szerelem ormán?
A fiú ki téged szeret, nem elveszett lélek,
megmentetted, érted élhet.

Kiszabadítottad a butaság tömlöcéből
s most téged imád, érted böjtöl.
Felszabadítottad lelkét csúf rabságból,
hálául neked adja életét, szerelme zálogául.

Nem kell mást tenned, mosd le könnyeid, haragod,
vedd észre, ő már a te tulajdonod.
Elszökhetsz előle, de tudod jól,
Szerelmed záloga ráégett billogul.

Nem fut Ő vissza tömlöcébe,
maga lett szerelmed eszménye.
Lelkét feláldozza érted, most és bármikor,
csak nézz rá tiszta szemmel és meglátod
Kedvesed. Ki most és halálod órájáig érted eped.